Ételek, minőség & Marketing (Részlet az Irány külföld című könyvből)

Ételek, minőség & Marketing (Részlet az Irány külföld című könyvből)

Mi változott meg húsz év alatt? Régen sokan a magyar termékeket keresték, ma egyre többen inkább a külföldieket választják. Vajon miért?

Angliában töltött éveim alatt igyekeztem nemcsak a boltokat, hanem azok marketingjét és a vásárlói szokásokat is megfigyelni. Erről részletesen írok az Irány külföld című könyvemben is. Az egyik legérdekesebb változás azonban nem Angliában, hanem Magyarországon történt: megfordult a fogyasztók gondolkodása.

Emlékszem, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkoriban sokan bizalmatlanul nézték a külföldi termékeket. Megnéztük, honnan származik egy élelmiszer, és ha lehetett, inkább magyar terméket választottunk.

Azóta eltelt több mint húsz év, és sokaknál ez a szemlélet megfordult. Egyre többen keresik a külföldi termékeket, mert úgy érzik, hogy bizonyos kategóriákban megbízhatóbb minőséget kapnak. Természetesen ma is rengeteg kiváló magyar gyártó és termék létezik, de fogyasztóként sokan találkoznak olyan esetekkel, amikor a költségcsökkentés a minőség rovására megy.

Marketingesként értem a vállalatok oldalát is: árverseny, növekvő költségek, vásárlóerő, piaci nyomás. Ugyanakkor a vásárló végül csak egy dolgot érzékel: azt, hogy azt kapja-e a pénzéért, amit elvár.

Franciaországban, Németországban, Angliában vagy Írországban azt tapasztaltam, hogy még az olcsóbb, saját márkás termékek között is sok a vállalható minőségű élelmiszer. Ezek nem luxuscikkek, hanem a hétköznapi bevásárlás részei.

Ha például Angliában bemegyünk egy Tescóba, ma is találhatunk 29 pennyért egy csomag spagettit vagy néhány fontból összeállíthatunk több napi, egyszerű, de vállalható minőségű étkezést. Ez felvet egy fontos kérdést: ugyanezt Magyarországon mennyiből tudjuk megoldani?

Ez már nemcsak gazdasági kérdés, hanem marketingkérdés is.

A marketing ugyanis nem ott kezdődik, amikor elkészül a reklám. Hanem ott, amikor eldől, milyen terméket adunk a vásárló kezébe.

Lehet a világ legjobb kampánya, a legszebb csomagolása vagy a legdrágább reklámja egy terméknek, ha a vásárló csalódik benne, legközelebb már nem fogja megvenni.

A minőség a legerősebb marketingeszköz.

Marketingesként ezért mindig arra kell törekednünk, hogy a kommunikáció mögött valódi érték álljon. Előfordul, hogy a marketingesnek nincs közvetlen ráhatása a gyártásra vagy a termékfejlesztésre, de felelőssége akkor is van. Érdemes feltenni a kérdést: olyan terméket képviselünk-e, amelyre hosszú távon is büszkék tudunk lenni?

Mert a legjobb marketing végső soron nem a reklám, hanem az elégedett vásárló.